rizsa

2. A hátrányos helyzet? felhasználók kategorizálása, és az általuk használt támogató (asszisztív) technológiák Ebben a fejezetben a hátrányos helyzet? felhasználók f? csoportjaival ismerkedhetünk meg. A hangsúlyt ezen felhasználók internetezését megnehezít? (sok esetben lehetetlenné tév?) sajátságos (érzék)szervi rendellenességek ismertetésére fektetem. Miel?tt bemutatnám ezeket a csoportokat, íme pár kérdés, amit már biztosan mindenki feltett magának: Hogyan internetezik az, aki nem látja a monitort? Hogyan gépel be egy URL címet, vagy hogyan klikkel rá egy linkre az egérrel az, aki nem tudja használni a kezeit? A válasz: támogató technológiák, vagy egyszer?bben segédberendezések használatával. Támogató technológiának tekinthet? minden olyan szoftver vagy hardver eszköz, amely akadálymentesíti a számítógép (és egyben az Internet) használatát a hátrányos helyzet? felhasználók számára. Például a vakok esetében ezt els?sorban a képerny?olvasót (screen reader) jelenti. Ezek, nevükkel ellentétben, nem olvasnak fel semmit, hanem a kétdimenziós képerny?tartalom intenzív átfésülése, szerkezeti-logikai kiértékelése útján nyert információtartalmat szekventálják és átadják a velük szimultán futó, együttm?ködésre képes beszédszintetizátornak vagy Braille megjelenít?nek. [MEK1] Hétköznapi eszközök, akár egy mezei hanyattegér (trackball) is tekinthet? támogató technológiának, ha megkönnyíti a számítógép használatát egy, a kezeit nehezen használó személy számára. Ezen berendezések feladata mindig a sérült, hátrányt okozó szerv használatának áthidalása, más m?köd? szervekre való áthárítása. Belátható, hogy a támogató technológiák alapvet?en meghatározzák a fogyatékkal él? emberek internetezési szokásait, ezért azok alapvet? ismerete kulcsfontosságú. A hátrányos helyzet? csoportok bemutatása során mindig ki fogok térni az általuk használt segédberendezésekre, hisz az weboldalak akadálymentesítése során a f? cél ezek használhatóságának biztosítása. Alapszabály, hogy a hátrányos helyzet? felhasználók érdekében, de mindig a feltételezetten használt segédberendezésekre tervezünk! 2.1 Hallássérültek Internet használati szempontból a hallássérültek vannak a legszerencsésebb helyzetben, mivel ma még kevés hangzó információ található a weboldalakon. Ezt els?sorban a - magyar háztartásokra különösen jellemz? - sz?k sávszélességnek köszönhetik, amely megnehezíti az auditív információkat hordozó anyagok elterjedését a Világhálón. Id?vel erre is sor kerül, így fél?, hogy lemaradásuk hamarosan eléri azt a mértéket (pl. a hangvezérlés területén), ami már komoly akadályoztatottságot jelenthet részükre. A valamilyen fokban hallásukban károsodott emberek lakosságon belüli aránya eléri a 10%-ot (nagy részük id?s ember), a súlyos halláskerültek száma ennek csak a töredéke. Magyarországon azoknak a száma, akiknek az életét a halláskárosodás befolyásolja, kb. 20 ezer f?. [PM] A hallássérültek csoportján belül meg kell különböztetnünk siketeket és nagyothallókat. 2.1.1 Siketek Siketnek tekinthet?k azok a személyek, akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 dB felett van. [PM] Hallószervük alkalmatlan a hang útján terjed? információk befogadására. Speciális iskolákba járnak, f? kommunikációs eszközük a jelbeszéd. Azoknál, ahol a siketség velük született rendellenesség, a beszéd nem fejl?dik ki, így képtelenek a kimondott szóval való kommunikációra. ?ket siketnémáknak nevezzük. Mivel többnyire nem tudják megértetni magukat halló embertársaikkal, ezért elszeparálódnak, f?ként sorstársaik társaságát keresik, akikkel zárt közösséget alkotnak. Siketek számára nem létezik semmiféle különleges segédberendezés. A webtervez?knek kell gondoskodniuk arról, hogy videó anyagokhoz feliratokat biztosítsanak, valamint az auditív információt hordozó anyagokhoz szöveges átiratokat készítsenek. 2.1.2 Nagyothallók Nagyothallók azok, akiknél a hallásküszöb értéke 60-80 dB közé esik. [PM] Rendelkeznek valamilyen szint? hallással, amelynek mértéke...